Zene
A MOULIN ROUGE zenje a huszadik szzad szmos npszerû popslgert, tbbek kztt Sting, Elton John, Dolly Parton, David Bowie, Lennon s McCartney dalait vonultatja fel. Luhrmann ezen a tren is a hollywoodi aranykor musicaljeihez nylt vissza. "A musical fnykorban is bevett szoks volt, hogy a modern kor zenje a rgi kulisszk elõtt szlalt meg - magyarzza a rendezõ. - Pldul a "Meet Me in St. Louis" 1900-ban jtszdik, Judy Garland mgis a "The Trolley Song"-ot nekli, mely a negyvenes vek egyik rdislgere volt. A musical szmokat ltalban mr ismerte a kznsg, vagy mert hallottk a rdiban, vagy mert a kedvencek tbb filmben is felcsendltek, mint pldul a "White Christmas". gy a kznsg rgtn rzelmi kapcsolatba kerlt ezekkel a dalokkal." Luhrmann elektronikus ksrõzent krt a filmhez, s tbb tucat zeneszerzõvel, producerrel, zensszel, hangszerelõvel dolgozott egytt. "Nem voltak hatrok, hogy meddig mehetnk el a zenben - mondja Marius DeVries zenei rendezõ. - Arra trekedtnk, hogy a nagyobb rzelmi hats rdekben a lehetõ legmeglepõbb dolgokkal lljunk elõ." "Szinte semmi sem pontosan az, aminek kezdetben ltszik - teszi hozz Craig Armstrong zeneszerzõ. - A dalok felolddnak s a zene rszv vlnak, hogy ksõbb ms formban tûnjenek fel ismt. Azt hiszem, ez nagyon jellemzõ Baz Luhrmannra." Mivel a dalok a trtnetmonds eszkzei, a zenei munkatrsak azon dolgoztak, hogy a megfelelõ szmokkal ellssk a forgatknyvrkat. "A dalok a Baz ltal "alapvetõ fontossg jelenetek"-nek nevezett rszeket szolgljk - mondja Anton Monsted zenei producer. - Minden ilyen jelenethez kellett egy dal, mely gy illusztrlja a trtnetet, ahogy a prbeszd vagy a hagyomnyos akcik nem kpesek." Amint vglegestettk a szmokat, Luhrmann megbeszlseket s prbkat tartott a sznszeknek. Ezutn vettk fel a dalokat, melyeket ksõbb a rendezõ beillesztett a filmbe. A digitlis rgztstechnika rvn lehetõv vlt, hogy a stdin kvli felvtelek finomhangolst is elvgezzk. A tkletes hats rdekben Luhrmann minden lehetsges eljrst ignybe vett: elõre felvettk az nekeket, hogy a sznszek ehhez igazthassk a szjmozgsukat; mskor a sznszek "lõben" nekeltek a dszletek kztt, lõ zongoraksrettel. A soundtrack albumot David Bowie kezdi s zrja a "Nature Boy" cmû, negyvenes vekbeli slgerrel. A nyitzene tmt Craig Armstrong komponlta ugyanerre a dallamra, a zrszmot Bowie a Massive Attack kzremûkdsvel adja elõ. Bono, Gavin Friday s Maurice Seezer a T-Rex klasszikuss vlt "Children of the Revolution" cmû szmt nekli; a tbbszrs platinalemezes Christina Aguilera, Lil' Kim, Mya s Pink a LaBelle egykori diszksikert, a Lady Marmalade-t adja elõ, mely az album elsõ single lemeze lesz. A film Nicole Kidman s Ewan McGregor zenei debtlsa is. Kt duettet nekelnek, a "Come What May" s az "Elephant Love Medley" cmû szmokat. Kidman tbb szlt is nekel s egy tovbbi duettet India leghresebb nekesvel, Alka Yagnikkal. McGregort pedig az a szerencse rte, hogy a filmben egytt nekelte Placido Domingval a "Your Song" cmû szmot; a CD-n a dal Allesandro Safinval hallhat. McGregor s Jacek Koman Jos Feliciano trsasgban adja elõ a "Roxanne" cmû Police-szm tang-verzijt, mely egy mix rsze, Marianito Mores "Tanguera" cmû klasszikus argentn tangjval egytt. A lemezen hallhat mg Diane Warren "Rhytm of the Night", David Bowie "Diamond Dogs" s Rufus Wainright "Complainte de la Butte" szmainak feldolgozsa is, valamint a Fatboy Slim "Because We Can" cmû, a film szmra kszlt dala. |