A munka kezdete

Luhrmann, miut�n eld�nt�tte, hogy �j filmje musical lesz, mozg�s�totta a Bazmark munkat�rsait, �s Craig Pearce t�rsforgat�k�nyv�r�, valamint Catherine Martin l�tv�nytervezõ t�rsas�g�ban P�rizsba utazott, hogy meg�rj�k a forgat�k�nyvet �s alapos t�rt�neti kutat�sokat v�gezzenek a sz�zadfordul� Montmartre-j�r�l. A korabeli P�rizs �s a Moulin Rouge vil�g�t �gy akart�k visszaadni, ahogy az akkori k�z�ns�g �rezhette mag�t a zene, a t�nc, a szex, a sz�nh�z �s a modern gondolkod�s e saj�tos kavalk�dj�ban. Mindenrõl tudni akartak a k�nk�nt�l Toulouse-Lautrecen �t az �r�kig �s �js�g�r�kig, akik meg�r�k�tettt�k benyom�saikat a tizenkilencedik sz�zad v�gi mulat�r�l. A filmesek r�j�ttek, miben k�l�nb�z�tt ez a klub a t�bbitõl, mi adta moderns�g�t. Legink�bb az, hogy lehetõv� tette az addig szigor�an elk�l�n�lt t�rsadalmi oszt�lyok k�tetlen �rintkez�s�t, hiszen itt szemtõl szemben tal�lkozhattak az arisztokrat�k �s a divatos gazdagok a k�tkezi munk�sokkal, mûv�szekkel, vil�gfiakkal, t�ncosnõkkel �s munk�sl�nyokkal. "A Moulin Rouge-t legink�bb a 70-es �vekben mûk�dõ New York-i Studio 54-hez tudn�m hasonl�tani - mondja Craig Pearce. - Az is olyan hely volt, ahol befoly�sos gazdagok �s szeg�ny fiatalok egy�tt sz�rakoztak. Pontosan ez a gondolat motiv�lta Zidlert, a mulat� egykori impressz�ri�j�t is. Õ �s Joseph Oller �p�tett�k fel a "Nõk palot�j�t", melynek l�nyege a k�nk�nnak nevezett t�ncõr�let volt, a kor egyfajta megbotr�nkoztat� sztript�ze."
Mialatt Luhrmann �s Pearce a forgat�k�nyv�n dolgoztak, Catherine Martin a p�rizsi tapasztalatokkal �s a felhalmozott inform�ci�kkal felv�rtezve hozz�l�tott a film l�tv�nyterv�nek megalkot�s�hoz. Luhrmann elv�r�sait k�vetve nem a t�rt�nelmi t�nyek szolgai �jraalkot�s�ra t�rekedett, hanem hogy �j, stiliz�lt vil�got hozzon l�tre. "Mindig rendk�v�l alaposan kezdj�k a munk�t, prec�zen fel�p�tj�k az adott k�rnyezetet, hogy azt�n k�sõbb, a t�rt�net �rdek�ben c�ljainknak megfelelõen �talak�tsuk az eg�szet - magyar�zza Martin. - �tform�ljuk a korabeli dolgokat, hogy a ma k�z�ns�g�hez k�zelebb ker�lhessenek. Baz olyan vil�got akart l�trehozni, melynek st�lus�t a "val�di mesterk�lts�g" jellemzi legjobban. Az �ltalunk kre�lt P�rizsba az õ elk�pzel�sei szerint sz�letett musical remek�l illeszkedik. Olyan hely, ahol term�szetes, hogy dalra fakad az ember."
"A "v�r�s f�gg�ny" st�lusban k�sz�lt filmek egyik legfõbb ismertetõjegyei a klasszikus mozifilmekre eml�keztetõ utal�sok - mondja Luhrmann. - A MOULIN ROUGE-ban p�ld�ul a 40-es �s 50-es �vek csillagainak jellegzetes hajviselet�t �s �lt�z�k�t id�zz�k: Marlene Dietrich a K�k angyal-ban, egy csipetnyi a Kabar�-b�l, tisztelg�s Rita Hayworth elõtt (Gilda). Rem�lj�k, ez az �lland� utal�s �s visszautal�s seg�ti a k�z�ns�get, hogy jobban meg�rtse a t�rt�nelmi h�tteret. Nagyon fontos, hogy a n�zõk k�nnyen meg�rts�k a t�rt�netet. Ebben a musicalben nem lassan �s feltûn�s n�lk�l adagoljuk a szereplõket �s a helyzetet megvil�g�t� elemeket, itt minden gyorsan �s ny�ltan t�rt�nik."
A zene �s a dalok val�ban alapvetõek a karakterek �s a t�rt�net szempontj�b�l, �m a Luhrmann �ltal v�lasztott mûfaj el�g mer�sz v�llalkoz�snak tûnt. A filmmusical ugyanis m�r j� ideje kiment a divatb�l, �gy azt�n �j utakat kellett tal�lnia, hogy a mû megsz�l�thassa a mai k�z�ns�get. A kulcs: a sz�n�szek eldalolj�k a t�rt�netet. "Feltett sz�nd�kunk volt a dalok �r�sakor, hogy azok ne puszt�n d�sz�tm�nyek legyenek, hanem a t�rt�netmond�s szerves r�szei - magyar�zza Pearce. - �gy viszont nagy �s erõs gesztusokkal kellett dolgoznunk, �s a jeleneteket olyan m�rt�kig sz�lese�teni, a karaktereket annyi energi�val felt�lteni, hogy ne lehessen m�st tenni, mint �NEKELNI!"
"Baz nem kevesebbet tett, mint l�trehozott egy teljesen �jfajta musicalt - v�li Fred Baron producer. - A klasszikus form�t felr�zta, �j elemekkel vegy�tette, �s kevert egy �j kokt�lt. A hagyom�nyos hollywoodi musicalben a sz�n�szek dalra fakadnak �s a n�zõ tudja, hogy mindezt elõre felvett�k. A mi sz�n�szeink valami eg�szen mer�sz dolgot tettek: �lõben �nekeltek a kamera elõtt. Baz azt az �rz�st akarta felkelteni, hogy az �nekl�s maga a sz�nj�tsz�s, �s hogy nem hagytuk el a t�rt�net vil�g�t egy zen�s epiz�d kedv��rt. A szereplõk belsõ hangja egy musical hangja lett."
B�r a sz�n�szek el�neklik a t�rt�netet, Luhrmann m�r a kezdetekkor eld�nt�tte, hogy "a film nem elsõsorban a hangr�l, �s m�sodsorban a karakterekrõl sz�l, hanem sz�n�szekrõl, akik a szerepeiket dalban adj�k elõ. K�t olyan embert kellett tal�lnunk a fõszerepekre, akik mindenekelõtt sz�n�szek, de �nekelni is j�l tudnak."